Megváltoztatta a csernobili kutyák DNS-ét az atomkatasztrófa
Az amerikai Dél-Karolinai Egyetem kutatói szerint egyértelmű különbség mutatkozik a csernobili, és a világ más táján élő kutyapopulációk DNS-e között.
Az amerikai Dél-Karolinai Egyetem kutatói szerint egyértelmű különbség mutatkozik a csernobili, és a világ más táján élő kutyapopulációk DNS-e között.
Nagyon úgy tűnik, hogy a világ eddigi legsúlyosabb nukleáris balesete evolúciós folyamatokat indított be azoknál a békáknál, amik a csernobili erőmű környékén fordulnak elő.
A gombák cézium-137 izotóppal szennyezettek. Ez az 1986 áprilisában történt katasztrófa miatt került a levegőbe.
Visszakapcsolták a csernobili erőműnél a nemzetközi adatszolgáltatást, és úgy tűnik, most nincs nagy baj.
A Vörös erdő határában végeztek méréseket a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség szakemberei, ahol korábban az orosz katonák lövészárkokat ástak.
A tárgyakat nem tanácsos az élő szervezethez közel helyezni, hiszen igen veszélyesek.
Eddig úgy tűnt, hogy a területen áthaladó orosz katonák felverték a radioaktív port, és emiatt jeleztek be a műszerek. De ez nem biztos, hogy így van.
A BBC közölt riportot az oroszok által otthagyott Csernobilról.
Az ügyben nyilatkozó amerikai tisztségviselő azt nem tudta megmondani, hogy minden katona elhagyja-e a területet.
A nukleáris baleset helyszínét a háború kezdete óta orosz katonák tartják ellenőrzésük alatt.
Súlyos károkat szenvedhetett el a csernobili központi laboratórium.
Több tűz ütött ki a lezárt csernobili atomerőmű körüli, szintén lezárt területen – közölte hétfő este az ukrán parlament az Európai Űrügynökség műholdas adataira hivatkozva.
Az atomerőmű február végén került orosz csapatok kezére, azóta nem váltották le a 211 fős műszaki stábot.
Az ukrán energiaügyi minisztérium szerint sikerült helyreállítani az elektromos ellátást a rossz emlékű erőműben.
Az orosz energiaügyi tárca ezzel szemben azt állítja, hogy a helyzet már csütörtökön rendeződött.